A kiforratlan elme

Robinson százéves gondolatai még a mai világban is előrehaladottnak számítanak, és segítenek saját elménk megértésében azáltal, hogy történelmi betekintést nyújtanak gondolkodásmódunk kialakulásába. Egy jó alapot készít elő elménk fejlesztéséhez, mely mindennemű tényleges siker és boldogság legfőbb alapja.

James Harvey Robinson (1863. június 29 – 1936. február 16.) egy amerikai történész és filozófus, az Illionis állambeli Boolmingtonban született. Történelmet tanított a Pennsylvaniai Egyetemen, majd a Columbia Egyetemen. Miután 1919 májusában az akadémiai szabadság körüli viták miatt felmondott, az Új Társadalomkutatási Iskola (New School for Social Research) egyik alapítója lett, és abban a megtiszteltetésben részesült, hogy ő lett az első igazgatója.

Egy ember, aki tényleg megelőzte korát. Írásai és tanításai az emberiség fejlődését és az „új történelmet” emelték ki. Egy döntő játékos volt, és fontos hatással bírt a történelem tanulmányozásában és tanításában. Újszerűen gondolkodó tanárként hangsúlyozta a metafizika alapelveit és más újkori tudományokat. Munkássága nemcsak úttörőnek, de egyben géniusznak is számít.